• Font size:
  • Decrease
  • Reset
  • Increase

Csoportos áfa alanyiság értelmezése belföldön és külföldön egyaránt letelepedett vállalkozások esetén

Az Európai Bíróság az FCA Bank C-210/04. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy egy vállalkozás székhelye és a székhelyétől eltérő tagállamban található, de attól jogilag nem elkülönült állandó telephelye az általános forgalmi adó szempontjából egy adóalanynak minősül, így a vállalkozás székhelye és az állandó telephelye közötti költségátterhelés miatt nem valósul meg áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás. Az ítélet ugyanakkor olyan tényállású ügyben született, amikor a vállalkozás nem volt tagja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 11. cikke szerinti csoportos adóalanynak.

 

 

 

A Héa-irányelv 11. cikke kimondja, hogy a tagállamok bizonyos feltételek mellett „egyetlen adóalanyként kezelhetik az ugyanebben a tagállamban letelepedett adóalanyokat”, ami azt jelenti, hogy egy egységes, a csoportos adóalany tagjainak áfa alanyiságától elkülönült áfa alany jön létre a csoportos adóalany megalakulásával. Ez felvetette annak a kérdését, hogyan kell kezelni áfa szempontból azt az esetet, amikor a vállalkozás székhelye és állandó telephelye eltérő országokban van, és ezek közül valamelyik entitás csoportos adóalany tag. Nem volt egyetértés ugyanis a tagállamok között a tekintetben, hogy ez esetben a vállalkozás székhelye és állandó telephelye közötti szolgáltatásokat/költségátterheléseket egy adóalanyon belüli tranzakciónak kell kezelni függetlenül attól, hogy valamelyik entitás csoportos adóalany tag, vagy két eltérő adóalany (a vállalkozás és a csoportos adóalany) közötti ügyletként. Az Európai Bíróság a Skandia C-7/13. számú ügyében hozott ítéletében döntött ebben a kérdésben. Az ítéletben lényegében azt mondta ki, hogy a vállalkozás székhelye és a székhelyétől eltérő tagállamban található csoportos adóalany tag állandó telephelye közötti ügyletek két eltérő adóalany közötti ügyletek, melyek az áfa hatálya alá tartoznak. A Skandia ítélet tükrében kérdésként merült fel, hogyan kellett kezelni áfa szempontból az olyan eseteket, amikor a vállalkozás egyaránt rendelkezett külföldi és belföldi letelepedéssel, és bármelyik entitása csoportos adóalany tag volt, illetve változott-e a megítélés a Skandia ítélet következtében.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 8. §-a szabályozza a csoportos adóalanyiság intézményét. Az Áfa tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja értelmében azok az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok hozhatnak létre csoportos adóalanyiságot, akik (amelyek) gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön. Az Áfa tv. 254. § (1) bekezdése értelmében gazdasági célú letelepedésnek minősül az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, valamint az állandó telephelye.

A fentiekből kifolyólag, amennyiben a kapcsolt vállalkozás székhelye, állandó telephelye(i) az Európai Unió más tagállamában, vagy az Európai Unión kívül van, de van belföldi állandó telephelye, akkor az Áfa tv. értelmében vett csoportos adóalany tagja kizárólag a belföldi állandó telephely lehet, a külföldön található székhely, állandó telephely(ek) nem. Abban az esetben, ha a vállalkozás székhelye van belföldön és állandó telephelye(i) külföldön, szintén igaz, hogy a belföldi csoportos adóalany tagja kizárólag a belföldi székhely lehet, a külföldi telephelyek azonban nem.

Az Áfa tv. 8. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a csoportos adóalanyban a tagok önálló adóalanyisága megszűnik, a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatóak be. Ezen túlmenően az Áfa tv. 8. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a csoportos adóalanyiságban résztvevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak.

A fenti rendelkezések értelmében azáltal, hogy a vállalkozás valamely belföldi entitása (akár a székhelye, akár az állandó telephelye) taggá válik a belföldi csoportos adóalanyiságban, úgy az megszűnik a korábbi áfa alany „része” lenni, és helyette új, a korábbitól elkülönült másik áfa alany részévé válik. Ebből kifolyólag, amennyiben egy vállalkozás belföldi entitása (akár a székhelye, akár az állandó telephelye) csoportos adóalany tagja lesz, úgy a közte és a külföldi entitása(i) (székhelye, állandó telephelye(i)) közötti ügyleteket úgy kell tekinteni, mint két eltérő áfa alany közötti ügyletet, így azok az áfa hatálya tartoznak.

Abban az esetben, ha a vállalkozás külföldi entitása (székhelye, állandó telephelye(i)) része az EU más tagállamában létrehozott csoportos adóalanynak, a megítélés azonos a fentebb leírtakkal, vagyis úgy kell tekinteni az EU más tagállamában létrehozott csoportos adóalany tag entitást (vállalkozás székhelyét, állandó telephelyét/telephelyeit), mint ezen vállalkozás belföldi entitásától elkülönült áfa alanyt. Így a vállalkozás belföldi székhelye, állandó telephelye és a külföldi csoportos adóalanyiságban részt vevő állandó telephelye(i), székhelye közötti ügylet két különálló adóalany közötti ügylet, így az áfa hatálya alá tartozik.

A leírt értelmezés 2008. január 1-jétől irányadó, az Európai Bíróság Skandia C-7/13 számú ítélete csak megerősítette azt, de nem változtatott azon.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

SmartNews.Com

Elérhetőségeink

facebook Facebook

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36 20 9212565

Switch mode views: