• Font size:
  • Decrease
  • Reset
  • Increase

Pénzforgalmi elszámolás

Az az adóalany, aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.

 

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzéssel teljesítő gazdálkodók részére a gyakorlati képzés és a normatíva megállapításáról szóló szabályok változásáról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) határozza meg a szakképzési hozzájárulás teljesíthetőségének módjaira vonatkozó szabályokat. Az Szht. 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzéssel teljesítő kötelezetti kört érinti.
2015. szeptember 1-jétől a gyakorlati képzéssel történő kötelezettség teljesítésre vonatkozó szabályok kiegészültek a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel összefüggő rendelkezésekkel.

A szakképzési hozzájárulás kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél 2015. szeptember 1-jétől az alábbi gyakorlati képzések esetében lehetséges csökkentő tétel elszámolása:

  • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó azon iskola rendszerű képzések, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés keretében kerülnek megszervezésre, illetve

  • a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint a duális képzés keretében szervezett hallgatói munkaszerződésen alapuló gyakorlati képzés, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen kerül sor.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) szeptember 11-étől hatályos módosítása a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel érintett és a duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzést szervező gazdálkodókat is érinti.

Tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezése az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alábbiak szerint meghatározott csökkentő tétel összegével csökkentheti.

A csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva (453 000 ft/fő/év) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,

b) az Sztv. alapján indított

ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,

bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az előbbiek szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi. Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összegét a havi csökkentő tételek összege alapján kell meghatározni, figyelembe véve azt is, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel havi összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

Gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Nftv. szerinti gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét az alábbiakban meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti. A gyakorlatigényes alapképzési szak, illetve duális képzés keretében gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének (453 000 ft.fő/év) 100-al történő elosztásával kell kiszámítani.

A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (4530 ft.) és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A 77. számú Magyar Közlönyben találjuk azon kedvezményeket, mellyel kibővül a szociális hozzájárulásról szóló törvény július 1-jétől. Ezek alapján a huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, mezőgazdasági munkakörben, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.

 

 

A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

 

Abban a hónapban, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem illeti meg a kifizetőt.

[Forrás: 77. számú Magyar Közlöny, 2015. június 4.]

 

Az alábbiakban nézzük meg, hogy mely mezőgazdasági munkakörök esetén lehet igénybe venni a fentebbi kedvezményt:

  • 611 Növénytermesztési foglalkozások (szántóföldi növény termesztő, bionövény termesztő, zöldségtermesztő, szőlő-gyümölcs termesztő, dísznövény-virág – és faiskolai kertész csemetenevelő, gyógynövénytermesztő, egyéb növénytermesztési foglalkozású)

  • 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkoztatások (szarvasmarha – ló – sertés – juh tartó és tenyésztő, baromfitartó és tenyésztő, méhész, kisállat tartó és tenyésztő)

  • Vegyes profilú gazdálkodás

  • 7333 a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója

  • 8421 mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője.

[Forrás: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08)]

 

 

Magáncsőd 2. rész

Az adósság rendezésére lehetőség van bíróságon kívül is. Nézzük meg most ennek részleteit.

 

A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése

Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően a főhitelezőnél írásban, bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie. Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni. Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

 

Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető intézményeket. A pénzügyi intézmény, akihez az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásra került, haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálatot a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a KHR-be.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére. Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 195. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal

a) az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyonának és bevételeinek az adósságrendezés céljára történő bevonására, a tartozások rendezéséhez szükséges bevétele és vagyona rendelkezésre tartására, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyeket e törvény végrehajtási rendeletében az adósságrendezésbe vonás alól mentesít,

b) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre, a főhitelező ezzel összefüggő tevékenységének támogatására,

c) a hitelezőkkel, egyéb kötelezettekkel, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre,

d) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére,

e) az adósságrendezésre vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig terjedő időszakban a törlesztési kötelezettség, illetve a folyamatos fizetési kötelezettségei teljesítésére,

f) vagyona, bevételei, valamint a vele szemben - pénzkövetelés megfizetése iránt - érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására,

g) az általa vagy ellene indított, a pénzfizetésre irányuló vagy pénzben kifejezett vagyoni értékkel összefüggő igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételére.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó módosítása esetén - ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízingszerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a képességét megvizsgálják - vagy

b) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön és helyette az adósságrendezési eljárás alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével, vagy

c) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni, vagy

d) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést kíván kötni azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.

 

A fentebbi nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak. Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy az adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja. Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek - a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben - megismerjék.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében az e törvényben meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások, amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.

 

Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá

a) csatolja az egyéb kötelezett nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal-e az adósságrendezés alatt e törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy

b) igazolja, hogy az egyéb kötelezettet az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően nyilatkozattételre felhívta.

 

A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor kapott adatokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat nem nyilvános személyes adatként és banktitokként kezeli, és megteszi azok biztonságos megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen eljárást az az e törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat. Az adós, adóstárs nyilatkozik arról, hogy amennyiben az adósságrendezési eljárás alatt az általa lakott lakóingatlan értékesítésre kerül, hozzájárul-e az ezzel összefüggő adatnak a helyi önkormányzat jegyzője részére történő átadásához.

 

A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásakor 8 napon belül értesíti az adóst, ha nem minősül e törvény értelmében főhitelezőnek, ezzel egyidejűleg az adós által benyújtott dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére továbbítja. A Családi Csődvédelmi Szolgálat - ha a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható a főhitelező - a dokumentumokat 8 napon belül a főhitelező részére továbbítja. Ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a főhitelező vagy az adósnak nincs főhitelezője, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumokat 8 napon belül az adós lakóhelye szerinti bírósághoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

 

A pénzügyi intézmény ha a törvény szerint főhitelezőnek minősül, 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy

a) köteles-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására,

b) ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e.

 

A főhitelező köteles a törvényben a főhitelezők számára felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, az ismert hitelezőket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót. Ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit írásban, a lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz, és ennek során teszi meg az olyan nyilatkozatokat, amelyek a bírósági adósságrendezés kezdeményezésével függenek össze, és nyilatkozik arról, hogy bíróságon kívül adósságrendezés kezdeményezésére nem volt jogosult. Az adós az adósságrendezés kezdeményezéséről a hitelezőit írásban tájékoztatni köteles, és az ezt igazoló dokumentumokat a kérelméhez csatolja.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat

a) a értesítés kézhezvételétől vagy

b) a kérelem kézhezvételétől számított

30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából - betekint a KHR tv. szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet 1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, és erről az adóst és a főhitelezőt értesíti.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelme és annak mellékletei vizsgálata során az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a Ket. szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.

A vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, az adóst, adóstársat, és ezzel egyidejűleg - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat - a kérelemben foglaltak megalapozottsága, továbbá az adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények, a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése, továbbá az adós által lakáshasználatra jogosítottak száma, a lakáshasználat jogcíme, az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei megvizsgálása céljából - részletes környezettanulmány készítésére kéri fel az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, ha ezt a főhitelező vagy a hitelezők számszerű többsége kéri. Ha a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban nem az adós lakik, környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét is fel kell kérni. A környezettanulmányt a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni. A környezettanulmány elkészítéséért fizetendő díjat e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg, a díj az adóst terheli. A környezettanulmány elvégzésével összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

 

Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása. Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az előbbiekben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

 

Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, továbbá a főhitelezőnek elektronikus úton is továbbítja. Ezzel egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

 

A hirdetményt

a) sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezés esetén ennek a ténynek az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján,

b) bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényének az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján

a honlapról el kell távolítani, ezt követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetményt az archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre 10 évig hozzáférhető, a 10. év leteltekor az archív állományból haladéktalanul törölni kell.

A hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

Az adós, adóstárs számláit, pénzügyi eszközeit vezető, pénzügyi eszközeit nyilvántartó pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásulvételétől a hirdetmény közzétételéig banktitokként vagy az adott intézményre irányadó titokként kezeli. Ezen intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Továbbá az intézmény nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásulvétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

 

Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit. Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmény közzétételével egyidejűleg kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

 

Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően megteszi a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében. Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik. Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós - ha e törvény kivételt nem tesz - sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós - ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható - az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik. Ha az adós az itt meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi.

 

A hirdetmény közzétételének napjától az adós vagy az adóstárs vagyontárgyán alapított óvadékból a jogosult a követelését közvetlenül kielégítheti, a fennmaradó összeggel 5 napon belül köteles az adóssal elszámolni, és az elszámolásról a Családi Csődvédelmi Szolgálatot értesíteni.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok és a végrehajtást foganatosító szervezetektől beszerzett adatok alapján haladéktalanul bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak, illetve más végrehajtást foganatosító szervnek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve - az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel szemben - a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel, a felek és az egyéb kötelezettek által a szünetelés időtartama alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

Az előbbi bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, amennyiben az egyéb kötelezett részt vesz.

 

Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatódik azzal, hogy a végrehajtást kérő a behajtott követelés összegét havonta köteles bejelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés kézhezvételétől, illetve a hirdetmény közzétételétől kezdve az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyonára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés csak akkor folytatható le, ha az árverési hirdetményt már korábban közzétették, annak alapján a licitálás megkezdődött és érvényes ajánlat is benyújtásra került. Ebben az esetben, ha az árverés érvényes, a vételárral a zálogjogosult a Ptk. és a zálogtárgyak bíróságon kívüli értékesítéséről szóló jogszabályok szerint számol el az adóssal. Az adós vagyonára vezetett végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perek szünetelnek, az értékesítésre vonatkozó cselekmények nem folytathatók, a régi Ptk. szerinti szabályok szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog, vételi jog, visszavásárlási jog nem gyakorolható, biztosítéki célú engedményezésen alapuló követelésből eredő jog, továbbá az adóssal szemben pénzkövetelés érvényesítése csak az adósságrendezés keretében, hitelezőként bejelentkezve érvényesíthető; az ezzel ellentétes intézkedések hatálytalanok. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló tudomásulvétel az adós erről szóló írásbeli bejelentése és a hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

 

Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés korlátozás nélkül folytatódhat azzal, hogy a zálogjogosult az értékesítésből származó bevétellel haladéktalanul köteles elszámolni az adóssal. A hitelezői követeléseknek az adós által nem vitatottként történő bejelentése, illetve nem vitatottként történt elfogadása nem jelenti a követelés teljes összegének elismerését, amennyiben később jut az adós tudomására olyan körülmény vagy bizonyíték, amelyre tekintettel kérheti a tartozás összegének módosítását.

 

Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek.

A fentebbi esetekben az ott említett tényről - annak bekövetkeztéről történt tudomásszerzését követő 8 napon belül, a határozat másolatának megküldésével - a családi vagyonfelügyelő köteles írásban tájékoztatni

a) az ismertté vált újabb hitelezőket,

b) folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót,

c) az eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezetteket.

 

Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmény visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.

 

A bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás

Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező az igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal. A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan megállapodástervezetet készít, amelyet az adós aláírásával is ellátva postai úton megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára. A főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy az adósságrendezési megállapodástervezetre a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek, és ezeket elektronikusan és postai úton is juttassák el a főhitelezőnek és postai úton az adósnak.

 

A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével - szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket - a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodástervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező - az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva - postai úton és elektronikusan megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára. A megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással - magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva - postai úton juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodástervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.

 

Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja. Az adósságrendezési megállapodás megkötésekor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja, valamint az a szervezet, akire a köztartozást engedményezték, az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

 

Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi

a) az adós, adóstárs,

b) a hitelezők,

c) az egyéb kötelezettek,

d) a Családi Csődvédelmi Szolgálat,

e) a végrehajtást foganatosító hatóság, illetve a bírósági végrehajtó

részére, és az értesítésben megjelöli az adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátumát.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét 8 napon belül bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről az adatról a családi vagyonfelügyelő írásbeli megkeresésre tájékoztatást ad azoknak, akik hitelt érdemlően, okirattal igazolják, hogy az adóssal szemben az adósságrendezés kezdeményezésekor pénzfizetésre irányuló követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, de hitelezőként az adósságrendezésbe nem jelentkeztek be. Az említett hitelezői megkeresés és a hitelező tájékoztatásának tényéről a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül írásban tájékoztatja az adóst, adóstársat és a főhitelezőt. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a megállapodást az ARE dokumentumtárában a beérkezést követő tizedik év utolsó napjáig őrzi meg.

 

Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés

Ha

a) az igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 90 napon belül - amennyiben a hitelezők között a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül más hitelezők vannak, akkor 120 napon belül - nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, vagy

b) a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, tekintettel az olyan, bejelentett és igazolt hitelezői követelésre, amelynek bejelentését az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezés alatt elmulasztotta, vagy

c) a főhitelező vagy a hitelezők bármelyike a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára bejelenti, hogy az adós, adóstárs az e törvényben vagy az adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségeit felhívás ellenére 30 nap múlva sem teljesíti,

a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti, az a) pont szerinti esetben pedig ha volt adósságrendezési megállapodásra vonatkozóan javaslat, azt is eljuttatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, megjelölve, hogy az abban foglaltakat melyik hitelezői követelésre vonatkozóan nem fogadták el.

 

Az előző bekezdés szerinti esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatását az ARE nyilvántartásba bejegyzi. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a fentebbi bekezdés a) pontja szerinti okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét állapította meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a nyilvántartásba-vételi díjnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat erre a célra nyitott kincstári számlájára történő befizetésére. A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét a jogkövetkezményekre.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait postai úton eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A dokumentumokhoz olyan elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a kérelemnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. A Családi Csődvédelmi Szolgálat csatolja továbbá az ARE nyilvántartásba történő bejegyzések adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok másolatát is. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az adott bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan az illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő és annak teljes jogkörrel rendelkező helyettesei (a továbbiakban együtt: családi vagyonfelügyelő) nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét.

Amennyiben a hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői követeléseket a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 15 napon belül elbírálásra a bíróság elé terjeszti.

 

 

[2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről]

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Tájékoztató a béren kívüli juttatások vonatkozásában a juttató és a juttatásban részesülő személyéről

A béren kívüli juttatások körét a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től változott. Az Szja tv. 3.§ 14. pontja szerint munkáltatónak minősül:az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója.

 

A munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (Szja tv. 71. §) az Szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A béren kívüli juttatások vonatkozásában munkáltató alatt kell érteni

  • a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben a tagok, és a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémiát, és

  • a társas vállalkozást a személyesen közreműködő tagnak adott juttatás tekintetében.

Az Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. (3.§ 33. pont)

Ennek megfelelően az ügyvédi iroda személyesen közreműködő tagjának (ügyvéd) is adhat béren kívüli juttatásokat.

Munkáltató a munkavállalón kívül más személyeknek is adhat béren kívüli juttatást az Szja tv-ben meghatározott esetekben pl: munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, a hallgatónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (egykori munkavállalónak) és az ő közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának.

Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja tv. béren kívüli juttatásként nevesíti.

A munkáltatói hozzájárulásról az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. §(1) bekezdése rendelkezik. Munkáltatói hozzájárulásnak minősül a munkáltatói tag - a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – által teljesített, pénztárral kötött szerződés alapján, munkavállalójától átvállalt tagdíjfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően az önkéntes kölcsönös pénztárakba munkáltatói hozzájárulás csak a munkaviszonynak minősülő jogviszonyban állók javára adható.

Foglalkoztatói havi hozzájárulás esetén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben az a személy lehet tag, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére, így juttatás is csak a munkavállaló tag számára adható.

Szélesebb a juttatói kör a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás esetén ahol a szövetkezet adhat béren kívüli juttatást. Az üdülési szolgáltatás vonatkozásában juttató lehet a szakszervezet is.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Béren kívüli juttatások

Az alábbiakban nézzük meg, hogy mely juttatások minősülnek a személyi jövedelemadó szempontjából béren kívüli juttatásnak.

Jó ha tudjuk utazáskor!

Megérkezett a nyár, s vele együtt a turistaszezon. Mind többen kelnek útra, hogy a jó időt kihasználva kiránduljanak, üdüljenek a világ különböző pontjain, azonban néhány szabályt nem árt tudni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjtötte a fontosabb tudnivalókat, akár az Európai Uniós, akár EU-n kívüli országból térünk haza.

 

 

 

 

Légi úton 430 euró, egyéb módon 300 euró értékben hozhatók be különféle áruk – az alkohol- és dohánytermékek kivételével – vám- és adómentesen. (15 év alatti utasok 150 euró értékhatárig hozhatnak be.)

17. életévét betöltött utas az Európai Unión kívülről légi úton 200 szál, egyéb módon 40 szál cigarettát hozhat be. Szivarkánál ugyanez 100 darab, illetve 20 darab, szivarnál 50 darab, illetve 10 darab, fogyasztási dohány esetében pedig 250 gramm, illetve 50 gramm.

Ne hozzunk magunkkal EU-n kívülről Magyarországra nyers húst, hentesárut, hústartalmú élelmiszert, tej- és tejtartalmú terméket, mivel ezek behozatala csak állatorvosi ellenőrzéssel engedélyezett.

Vámmentesen hozható be – 17. életévét betöltött utas esetén – a magángépjárművek és motorkerékpárok gyári üzemanyagtartályaiban lévő üzemanyag, továbbá üzemanyagkannában járművenként legfeljebb 10 liter üzemanyag.

Az utazás során a folyamatos gyógyszeres kezelésben részesülők – az utazás időtartamával összhangban – a kezelőorvos által előírt mennyiségű gyógyszert vihetik magukkal.

Házi kedvencet (kutya, macska, vadászgörény) a háziorvos által kiállított állatútlevéllel (pet passport) vihetünk magunkkal.

Az 50 évnél régebbi kulturális javak körébe sorolható tárgyaknak – értéktől függően – az Európai Unió másik tagállamába történő kiszállítása, illetve harmadik országba irányuló kivitele, engedélyhez kötött.

Veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok, azok egyedei, azok részei, illetve a belőlük készült termékek (ideértve a vadásztrófeát és a preparátumot is) behozatala és kivitele tilos

Minden olyan, az Európai Unió külső határait átlépő utas, akinél 10 000 euró vagy azt meghaladó ősszegű készpénz vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszköz (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) van, köteles ezt a vámhatóságnál írásban bejelenteni.

A vadászati és sportcélú fegyverek Európai Unión belüli szállítása európai lőfegyvertartási engedély alapján történhet. Az engedély nem ruházható át, és a fegyver és lőszer szállítása során az utas köteles magánál tartani.

Általános forgalmi adó alól mentes a külföldi utas által vásárolt termék, ha azt személyi vagy útipoggyászának részeként a Közösség területéről kiviszi.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Alkategóriák

SmartNews.Com

Elérhetőségeink

facebook Facebook

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36 20 9212565

Switch mode views: