• Font size:
  • Decrease
  • Reset
  • Increase

Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás

A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

 

 

 

 

 

 

A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy

a) a bennük foglalt feljegyzések a törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,

d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

A társasági adóról szóló törvény alapján fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, a társasági adóról szóló törvény alapján belföldi illetékességűnek minősülő adózó az előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.

A bizonylat és igazolás kiállítása

Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek - a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad.

A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt

a) adóbevallásában,

b) munkáltatói adómegállapítás során,

c) az a)-b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel

A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.

Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig kell kiadni.

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.

Az igazolást az előbbiek szerint kell kiadni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.

A kifizető, a munkáltató a magánszemélynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.

A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.

[2003.évi XCII törvény az adózás rendjéről]

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

Számlázó programokkal szembeni követelmények változása 2016. január 1-jétől

A 2/2015. (II. 3.) NGM rendelettel módosított, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 11/A. §-a alapján 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport1 végezhető a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

 

 

 

A hivatkozott, számlázó programokra vonatkozó – 2016. január 1-jétől hatályos – előírás abban az esetben is alkalmazandó, ha az adóalany a számlázó programmal előállított és papírra nyomtatott számlái tekintetében nem él – a Rendelet 17. § (1) bekezdése szerint teljesíthető– elektronikus adatállományként való megőrzés lehetőségével. Ennek megfelelően az adóhatóság ellenőrzése során a számlakibocsátásra kötelezett adóalanynak, az általa használt számlázó programmal – a 2016. január 1-jén illetve azt követően – kibocsátott számlák adatait a Rendelet 2. melléklete szerint és a Rendelet 3. mellékletében meghatározott adatszerkezetben kell tudnia az adóhatóság rendelkezésére bocsátani, függetlenül attól, hogy azt milyen formában (papíron vagy elektronikus formában) őrizte meg.

Hangsúlyozandó, hogy a Rendelet ezen szabálya és – az ugyancsak adóhatósági ellenőrzés

céljából történő adatátadást szabályozó – 19. §-a 3 nem ugyanarra a bizonylati körre vonatkozik. Utóbbi rendelkezés a számlázó programmal előállított számlák mellett alkalmazandó az adóalany nyomtatvány felhasználásával kibocsátott és elektronikusan megőrzött számláira és az adóalany által befogadott elektronikus számlákra, valamint az adóalany olyan papír alapú, befogadott számláira is, amelyeket elektronikusan őriz. Az ellenőrzött adóalany által befogadott, és elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzés céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó előírások alapján elfogadható, ha a kizárólag képi információként tárolt számlákat az adózó pdf formátumban bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött adóalany által befogadott, kizárólag papír alapon megőrzött számlákat – amennyiben a papír alapon történő tárolás a jogszabályi előírásoknak megfelel – az adóalanynak nem kötelező elektronikusan rendelkezésre bocsátania.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

1 A Rendelet 2. § 5. pontja értelmében adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a Rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben.

2 A Rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében a számlázó programmal előállított és papírra nyomtatott számla, valamint a számítógéppel előállított és papírra nyomtatott nyugta kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik.

3 A Rendelet 19. §-a értelmében az adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalany az xml formátumban megőrzött számla adatait a 2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben, az egyéb elektronikus formában megőrzött számla esetében a 2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben, vagy pdf formátumban köteles rendelkezésre bocsátani.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Egyszerűsített végelszámolás

A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.

 

 

 

 

 

A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének időpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor.

 

A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha

a) a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve

b) a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy

c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.

 

Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.

A c) pontban foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.

 

A végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra. A hitelezők igénybejelentésére, a követelések jegyzékének elkészítésére vonatkozó és egyéb, a végelszámolási hirdetményhez kapcsolódó határidők számítása és kötelezettségek teljesítése áttérés esetén is - ha volt ilyen a végelszámoló által közzétett közlemény megjelenési időpontjához kötődik.

 

[2006. évi V. törvényv a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról]

 

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A számlázó programok "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkciója

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2016. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A Rendelet 2. § 5. pontja értelmében e jogszabály alkalmazásában adatexport az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a Rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletében meghatározott adatszerkezetben.

A hivatkozott előírások alapján 2016. január 1-jétől a számlázó programnak „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie. E funkciónak a Rendelet megfogalmazása értelmében egyrészt önállóan működőnek, másrészt a számlázó programba beépítettnek kell lennie, ettől eltérni nem lehet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Nem kifogásolható, ha egy szoftver az adatexportot az adott rendszer egyes komponenseinek egymás után vagy egymással párhuzamosan történő használatának eredményeképpen hajtja végre.

 

A Rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség kiterjed minden olyan számlázó programra, amellyel olyan számlát állítanak ki, amelyre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-a alapján a belföldi szabályok az irányadóak, abban az esetben is, ha csak áfa-regisztrált adóalanyról van szó, illetve, ha ez utóbbi ideiglenesen nem folytat belföldön adóköteles ügyletet. Nem terjed ki ugyanakkor a Rendeletben meghatározott kötelezettség a Rendelet 1/A. §-a értelmében arra az adóalanyra, aki (amely) belföldön nem regisztrált, mivel az ún. egyablakos rendszeren keresztül teljesíti a belföldi áfa fizetési kötelezettségét.

A Rendelet 10. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően a számlázó program fejlesztője által készített felhasználói dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését, továbbá a számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon a dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása. Ennek megfelelően a felhasználói dokumentációnak a számlázó program valamennyi funkciójának működését ismertetni kell, ideértve az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciót is. Így abban az esetben, ha a már használatba vett számlázó programban az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció, mint módosítás kerül megvalósításra, akkor a felhasználói dokumentáció kiegészítendő, illetve módosítandó.

A Rendelet 10. § (2) és (5) bekezdése értelmében a dokumentáció kiegészítését, illetve módosítását abban az esetben is el kell végezni, ha az adóalany saját fejlesztésű programot használ.

Az adózónál a számlázó program „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciójának alkalmazásával megvalósuló adatexportra csak eseti jelleggel, adóhatósági ellenőrzés keretében kerül sor. Az adatszolgáltatás Rendelet szerinti, megfelelő tartalommal és szerkezetben történő teljesítése azon ellenőrzött adóalany felelőssége, akinek (amelynek) a nevében a számlát kiállítják. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés h) pontja értelmében az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot. Amennyiben tehát a számlázó program nem felel meg a Rendelet követelményeinek – így például nem rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval –, úgy a számlázó programot előállító, forgalmazó adózó felelőssége is felmerülhet.

Az adatszolgáltatást a számlázó program alkalmazásával kiállított számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) tekintetében kell teljesíteni. A szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál.

A Rendelet 3. melléklete szerinti XSD séma azt az egységes adatszerkezetet határozza meg, amelyben a kiállított számlákban szerepeltetett adatok az adatexport során szolgáltatandóak. A séma úgy lett kialakítva, hogy az – lehetőség szerint – az adózó által a számlán szerepeltetett valamennyi lehetséges adatot tartalmazza.

A gyakorlat bizonyos esetekben megköveteli – például akkor, ha az exportált adatállomány rendkívül nagyméretű – a Rendelet pedig kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózó felelőssége, hogy a részletekben végrehajtott adatszolgáltatás teljes körű legyen és megfeleljen az előírásoknak.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázó programnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában az adatexportot már biztosítani kell.

Természetesen az adózó dönthet úgy, hogy a 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák esetében is biztosítja az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció használatával történő adatexportot.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A végleges vagyonmérleg

Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

 

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével - a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni. Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.

 

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésre bocsátandó pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás átalakulás napjáig még nem teljesített részét, illetve ezen időpontig ki nem adott vagyonhányadot az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.

 

Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek. Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.

 

[2000. évi C. törvény a számvitelről]

 

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Az eszközök értékcsökkenése

Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

Nonprofit gazdasági társaság

A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.

 

 

 

A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

A nonprofit gazdasági társaság a Civil törvényben foglaltaktól eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Alkategóriák

SmartNews.Com

Elérhetőségeink

facebook Facebook

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36 20 9212565

Switch mode views: