• Font size:
  • Decrease
  • Reset
  • Increase

5 dolog, amire érdemes figyelni ingatlan adásvételi szerződés esetén

Mindig örömteli, ha az eladó ingatlanra sikerül vevőt találni, illetve a vásárolni szándékozó megtalálja az elképzeléseinek megfelelő ingatlant, és a felek egymás tenyerébe csapnak. Azonban a folyamat csak akkor válik teljessé, ha a felek a szerződést írásban is megkötik, és a földhivatal a tulajdonos változást bejegyzi. Az ingatlan adásvételnek számos buktatója van, és az adott helyzettől is függ, mire kell ügyelni. Most nézzünk meg néhány dolgot, amire mindenképpen érdemes figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor.

 

Tulajdoni lap

Az adásvételi szerződést megelőzően elmaradhatatlan a friss tulajdoni lap lekérése, hiszen senki sem szeretne olyan ingatlant vásárolni, aminek nem is az eladó a tulajdonosa, vagy amelyen nem várt terhek vannak (pl. jelzálogjog). A tulajdoni lap ellenőrzése segíthet megelőzni azt a nem várt esetet is, hogy az eladó esetleg többször is eladhassa az ingatlant.

Az ingatlan adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd a szerződést az általa, vagy a vevő által beszerzett, friss tulajdoni lap alapján készítheti el.

 

Az adatok pontossága

 

Alapvető dolognak tűnik, de mégis fontos, hogy ellenőrizzük, hogy a szerződésben rögzített személyes adataink, valamint az ingatlan helyrajzi száma helyesen kerüljenek rögzítésre. Ha ugyanis ezek hibásan kerülnek a szerződésbe, akkor a földhivatali eljárásban hiánypótlásra vagy a kérelem elutasítására is sor kerülhet. Így a folyamatot meghosszabbító, további felesleges körök elkerülése végett érdemes az adatok pontosságára ügyelni.

 

Előleg vagy foglaló?

 

Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a vevő gyakran pénzösszeget ad át az eladónak előlegként vagy foglalóként. Fontos, hogy az összeg átadásakor, de legkésőbb a szerződésben rögzítésre kerüljön, hogy ezen összeg előlegként vagy foglalóként szolgál. Ugyanis egyáltalán nem mindegy melyikről beszélünk. Ha az összeg foglalóként került átadásra, és az adásvétel az eladó hibájából hiúsul meg, akkor a kapott foglalót kétszeresen köteles visszaadni, ha pedig a szerződés a vevő hibájából hiúsul meg, akkor a foglalót elveszíti. Ezzel szemben, az előlegként átadott összeg mindenképpen visszajár a vevőnek, ha a szerződés utóbb mégsem teljesülne.

 

Tehermentes ingatlan

 

A vevő a legtöbb esetben tehermentes ingatlanhoz kíván jutni. Ezért fontos annak biztosítása a szerződésben, hogy az ingatlan tehermentesítése megtörténjen, például úgy, hogy a haszonélvező a szerződésben haszonélvezeti jogáról lemond, vagy a vételár egy része közvetlenül az ingatlant terhelő jelzálogjog-tartozás kifizetésére kerül felhasználásra.

A tehermentesítést azért érdemes minél jobban biztosítani, mivel ennek elmaradása esetén a vevő akár hosszas pereskedésre is kényszerülhet, ha tehermentes ingatlant szeretne.

 

Bejegyzési engedély

 

Az ingatlan adásvételi szerződésnek lényeges eleme, hogy az eladó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Ilyen nyilatkozat hiányában a földhivatal a tulajdonos-változást nem fogja bejegyezni.

Ha a vételár egy összegben kerül megfizetésre, akkor a bejegyzési engedély azonnal megadható. Ha viszont a vételár részletekben kerül megfizetésre, akkor ügyelni kell arra, hogy a teljes vételár kiegyenlítése előtt a bejegyzési engedély ne kerüljön a vevőnek kiadásra, mert így a tulajdonjogát a vételár kifizetése előtt is be tudná jegyeztetni. Ezért részletekben való fizetés esetén két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy az eladó utóbb, a vételár teljes megfizetésekor külön nyilatkozik a bejegyzés engedélyezéséről. A másik, hogy a bejegyzési engedélyt előre megadja, és ügyvédi letétbe helyezi, ahonnan a bejegyzési engedély csak a teljes vételár kifizetése esetén adható ki a vevőnek.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(1) 266-6621

 

- - - - - - - -

 

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

Kizárhatja-e az autókereskedő az eladott gépkocsi hibáiért való szavatosságot?

Hazánkban nagyon kiterjedt a használt gépjárművek piaca. E gépjárművek jelentős részét gépjármű kereskedők értékesítik a vásárlók számára. A használt autók vásárlása nyilvánvalóan nagyobb kockázatot jelent a fogyasztók számára, hiszen ezen gépkocsik között jóval gyakoribb a hibás vétel lehetősége. Ezért előfordul, hogy a kereskedő az adásvételi szerződésben megpróbálja kizárni a szavatossági felelősségét a jövőben kiderülő hibákkal kapcsolatban. Megteheti-e ezt jogszerűen a kereskedő?

 

Miért szavatol a kereskedő?

A gépjármű-kereskedő azért tartozik szavatossággal, hogy az eladott gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas, és rendelkezik azzal a minőséggel, amely a hasonló gépkocsiknál szokásos, továbbá megfelel a hirdetésben vagy egyéb tájékoztatásban bemutatott tulajdonságoknak.

Gyakori tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van. Ez azonban nem igaz, a használt autó eladója is szavatossággal tartozik.

Az viszont fontos, hogy nem teljesít hibásan a kereskedő, ha a vásárló a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Tehát, ha például a hiba a gépjármű megtekintésekor nyilvánvaló (pl. törött a szélvédő), akkor emiatt a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Hasonló a helyzet akkor is, ha a kereskedő például az adásvételi szerződésben tételesen felsorolja a gépjármű hibáit, és a vásárló ennek tudatában írja alá a szerződést. Ha viszont csak szóban közli a megtekintés, kipróbálás során fel nem ismerhető rejtett hibákat, akkor utólag a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott.

Ha a vásárló él a szavatossági jogával, akkor a kereskedőtől a hiba kijavítását, a gépjármű kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.

A szavatosság kizárása

Előfordul, hogy a gépjármű kereskedők az általuk alkalmazott szerződésekben általánosságban próbálják kizárni az autó később felfedezett hibáiért való szavatossági felelősségüket. Abban az esetben, ha a gépjárművet fogyasztóként vásárolja valaki, a törvény tiltja a szavatosság kizárását. Fogyasztó az a magánszemély, aki magánhasználatra, azaz nem üzleti, szakmai tevékenysége körében vásárolja a gépkocsit. Tehát ebben az esetben hiába szerepel az adásvételi szerződésben a szavatosság kizárása, e szerződéses rendelkezés érvénytelen, és a vásárló élhet szavatossági jogaival.

Más a helyzet, ha a gépjárművet egy cég vagy szakmai körében magánszemély (pl. egyéni vállalkozóként) vásárolja. Ők nem minősülnek fogyasztónak, így érvényes lehet a szavatosság szerződésbeli kizárása.

Hibás teljesítési vélelem

A fogyasztót védő másik fontos törvényi garancia abba áll, hogy vélelmezni kell, hogy a vásárlástól számított 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a vásárlás időpontjában megvolt. Ez azért fontos, mert ebben az esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű a vásárláskor nem rendelkezett az adott hibával. E szabály nem áll fenn olyan esetben, ami a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például, a vásárlást követően bekövetkezett baleset során az autóban keletkezett hiba miatt nyilvánvalóan nem lehet az eladóval szemben szavatossággal élni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mikor követelhető vissza az ajándék?

Az ajándékozás az emberi kapcsolatok egyik legszebb megnyilvánulása, mindazonáltal egyben egy szerződés is, az ajándékozó és a megajándékozott között. A nagyobb értékű vagyontárgyak, például ingatlanok ajándékozása különösen megszaporodott, mióta az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes lett. Néha viszont előfordulhat, hogy az ajándék visszakövetelése válik szükségessé. Milyen esetekben teheti ezt meg az ajándékozó?

 

 

 

 

 

 

Milyen ajándék követelhető vissza?

Kizárólag olyan ajándék visszakövetelésére van lehetőség, amely a szokásos ajándék mértékét meghaladja. Hogy mi tekinthető szokásos mértékű ajándéknak az több körülménytől függ, például az alkalomtól, amire tekintettel az ajándékozás történt, az érintettek társadalmi, vagyoni helyzetétől, az általános szokásoktól. Rendszerint például a gépjármű ajándékozását már a szokásos mértéket meghaladó ajándéknak szokták tekinteni.

A létfenntartás veszélyeztetése

Az ajándék visszakövetelésének egyik esete, ha az ajándékozás után bekövetkezett változások miatt az ajándékozónak az ajándékba adott dologra létfenntartása érdekében szüksége van. Ilyenkor is csak akkor kérhető az ajándék visszaadása, ha ez a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

A létfenntartás veszélyeztetését az érintettek összes körülményei alapján lehet megállapítani, amelynek során nem csupán a pillanatnyi helyzetet kell figyelembe venni, hanem a jövőbeli, előre látható kilátásokat is. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyi nehézség nem teremthet alapot az ajándék visszakérésére. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag maga az ajándék tárgya követelhető vissza. Ha az ajándék már nincsen meg, mert például a megajándékozott már eladta, akkor az ajándék helyébe lépő értéket (pl. vételár) már nem lehet visszakövetelni.

Súlyos jogsértés elkövetése

Az ajándékozó abban az esetben is visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Súlyos jogsértésnek nem pusztán a bűncselekmény elkövetése minősülhet, hanem polgári jogi jogsértés is, például a személyiségi jogok megsértése.

Természetesen a körülményeket ebben az esetben is figyelembe kell venni, így például a felek egymáshoz való viszonyát, vagy azt, hogy az ajándékozó közrehatott-e a sérelem elkövetésében.

Ebben az esetben viszont arra is lehetőség van, hogy az ajándék helyébe lépett értéket követelje vissza az ajándékozó. Viszont nem lehet visszakövetelni az ajándékot, ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta, vagy az ajándékot hosszabb ideig nem követelte vissza.

Meghiúsult feltevés

Az ajándék visszakövetelhető akkor is, ha a felek számára az ajándékozáskor ismert feltevésre figyelemmel került sor az ajándékozásra, és e nélkül az ajándékozás meg sem történt volna. Ilyen lehet például, ha a szülők az élettársi vagy házassági kapcsolat tartós fennmaradására vonatkozó feltevéssel ajándékoznak ingatlant gyermeküknek és élettársának, házastársának. Ha ez a feltevés utóbb meghiúsul és a kapcsolat nem lesz tartós, a szülők az ajándék ingatlant visszakérhetik.

Lényeges feltétel viszont, hogy a feltevésnek a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie, tehát az ajándékozó titkos feltevései, reményei nem minősülnek ilyennek. Az is szükséges, hogy a feltevés reális, ésszerű, és konkrét legyen.

Ebben az esetben is érvényes az, hogy ha az ajándék már nincs meg, de a helyébe lépett érték igen, akkor ez is visszakövetelhető.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Mikor tagadhatja meg a munkavállaló az utasítás teljesítését?

A munkáltató utasítási joga a munkaviszony egyik alapvető eleme, és a munkavégzés irányításának egyik eszköze. A munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat a munkavállaló köteles teljesíteni. Azonban vannak olyan esetek, amelyek kivételt képeznek. Mikor köteles megtagadni a dolgozó az utasítás teljesítését, és mely esetben bízza a törvény a megtagadás lehetőségét a dolgozóra?

 

 

 

 

 

 

Az utasítási jog

A munkaviszonyban alapvető szabály, hogy a dolgozó munkát a munkáltató utasításának megfelelően köteles végezni. A munkáltató mind szóban, mind írásban adhat utasítást a munkavállalónak. Az utasítás teljesítésének megtagadása a dolgozó részéről súlyos szabályszegésnek minősül, amely akár ahhoz is vezethet, hogy a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt.

A munkavállalót védő szabály, hogy az utasítás írásba foglalását kérheti a munkáltatótól. Amíg a munkáltató ezt nem teszi meg, addig az utasítást nem kötelező végrehajtani.

Más egészségének vagy a környezet veszélyeztetése

Ha a munkáltató utasításnak végrehajtása más személy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, akkor a dolgozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését. Ilyenkor a munkavállaló nem mérlegelhet, ebben az esetben nem hajthatja végre az utasítást. Az egészség veszélyeztetése alatt nyilvánvalóan az élet és a testi épség súlyos veszélyeztetését is érteni kell. Közvetlen veszélyről akkor beszélhetünk, ha az utasítás teljesítése esetén reálisan lehet számolni azzal, hogy más személy egészsége károsodna.

Ugyanígy köteles megtagadni a dolgozó az utasítás teljesítését, ha a végrehajtás a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetésével járna.

A munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következik, hogy ha azt észleli, hogy a munkáltatói utasítás teljesítése más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, akkor erről és az utasítás megtagadásáról a munkáltatót tájékoztassa.

A törvény külön nem említi, de természetesen a munkavállaló nem teljesíthet olyan utasítást sem, amivel bűncselekményt követne el. Ez a bűncselekmények elkövetésének általános törvényi tilalmából ered. Ha pedig a dolgozó a munkáltató utasítását mégis teljesíti, és így bűncselekményt követ el, az nem mentesíti őt a büntetőjogi felelősség alól, nem hivatkozhat arra, hogy utasításra tette. 

Saját élet, testi épség, egészség veszélyeztetése

Abban az esetben, ha az utasítás végrehajtása „csak” a munkavállaló saját életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetésével járna, akkor a törvény a dolgozóra bízza, hogy megtagadja-e az utasítás teljesítését. Tehát ilyenkor a dolgozó dönthet arról, hogy vásárra viszi-e a bőrét. Ha megtagadja az utasítást, akkor ennek következtében őt hátrányos következmény nem érheti. Fontos kiemelni, ha az utasítás végrehajtása a saját egészség mellett egyben mások egészségét is veszélyeztetné, akkor már mindenképpen köteles megtagadni a végrehajtást.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértése

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály például a Munka Törvénykönyve és más jogszabályok, a kollektív szerződés. Ha tehát a munkáltatói utasítás a Munka Törvénykönyvének szabályába ütközik, a munkavállaló a végrehajtást megtagadhatja. Azt azonban érdemes gondosan megvizsgálni a dolgozónak, hogy valóban munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik-e az utasítás, mielőtt megtagadja annak teljesítését. Mert ha utóbb kiderül, hogy jogszerű volt a munkáltatói utasítás, akkor akár azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet az utasítás végrehajtását megtagadóval szemben.

Fontos, hogy ha a munkáltató bármely okból jogosan tagadja meg az utasítás teljesítését, az nem menti fel őt az alól, hogy a munkahelyén rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat végrehajtsa.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Prémium vagy jutalom – Mi a különbség?

A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A hétköznapi szóhasználatban a kettőt gyakran összekeverik, azonban a munkajogban egyértelmű különbségek vannak a kettő között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között?

 

 

 

 

 

Mi a prémium?

A prémium a teljesítmény-ösztönzés egyik legtipikusabb eszköze. Lényege, hogy a munkáltató az alapbéren felül plusz juttatást fizet a munkavállalónak, ha az előírt teljesítmény követelményt vagy feladatot teljesíti. A prémium lényege tehát, hogy a munkáltató előre meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesítse esetén a dolgozóknak prémium jár.

A prémium kitűzéséről, a prémium feladatokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Azonban, ha a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítését megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést főszabály szerint nem vonhatja vissza.

Mi a helyzet, ha a munkavállaló a prémiumfeladatot csak részben teljesíti? Ebben az esetben az az általános szabály, hogy ilyenkor nem jár a prémium. Ha viszont a munkáltató a prémium kitűzésben a részteljesítés esetére is kifizetést helyezett kilátásba, akkor természetesen ilyen esetben is jár a rész-prémium. Ehhez hasonlóan a prémiumfeladatok meghatározása mellett a munkáltató a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat.

Lényeges, hogy a prémiumra minden munkavállaló jogosult, aki a kitűzött feladatokat teljesíti, a munkáltató nem tehet különbséget, hogy közülük kinek fizet prémiumot.

Mi a jutalom?

A jutalom szintén lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból, így például a munkáltató jutalmazhatja a pontosságot, a példamutató magaviseletet, vagy adhat jutalmat a cég jó év végi eredményére tekintettel.

Ebből már kiderülhetett, hogy a prémiumhoz képest a legfontosabb különbség, hogy a jutalomról, annak összegéről a munkáltató teljesen a saját mérlegelési jogkörében dönt, tehát nem tűzi ki előre a jutalmazás feltételeit és nem határoz meg előre elérendő teljesítményt a munkavállalók javára. Így a munkavállalók nem követelhetik jutalom kifizetését, szemben a prémiummal.

Ha a munkáltató mégis előre kitűzött munkateljesítmény eléréséhez köti a jutalmazást, az prémiumnak számít, függetlenül attól, hogy jutalomnak vagy másnak nevezi-e.

Az egyenlő bánásmód követelménye

Fontos, hogy mind a prémium, mind a jutalom esetén tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz a dolgozók között indokolatlanul nem lehet különbséget tenni. Ennek különösen a jutalmazás esetén van jelentősége, mivel a jutalom adása egyedül a munkáltató mérlegelésétől függ, azonban ha a jutalmazás mellett dönt, nem tehet különbséget a dolgozók között diszkriminatív jelleggel. Bizonyos esetekben természetesen indokolható a különbségtétel. Például az év végi jutalmazásnál indokolt lehet az, hogy az év közben a munkáltatóhoz került kolléga kisebb összeget kap, mint a több éve a munkáltatónál dolgozó kollégák.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Alkategóriák

SmartNews.Com

Elérhetőségeink

facebook Facebook

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36 20 9212565

Switch mode views: